Ez a fejezet Magyarország édesvízkészleteinek főbb jellemzőit, valamint az éghajlatváltozás, a gazdasági és demográfiai folyamatok, valamint a környezeti tényezők által meghatározott legújabb tendenciákat vizsgálja. Bár Magyarországot a vízkészlet szempontjából gazdagnak tekintik, édesvízkészleteinek túlnyomó része a határain túlról származik. Az éghajlatváltozás fokozza a meglévő vízgazdálkodási kockázatokat, különösen az árvizeket és az aszályokat, miközben a megújuló édesvízkészletek összmennyisége csökken. Ugyanakkor a vízkivétel 2014 óta növekszik, amit a népesség csökkenése ellenére a gazdasági növekedés ösztönöz. Előrelépés történt a víz- és a szennyvízelvezetéshez való hozzáférés bővítésében, valamint a vízminőség javításában. A felszíni víztestek ökológiai állapota és a felszín alatti víztestek mennyiségi állapota azonban továbbra is az uniós átlag alatt marad.
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló vízgazdálkodás Magyarországon
Absztrakt
A Közép-Európában elhelyezkedő Magyarországon 1072 felszíni víztest és 185 felszín alatti víztest található (OVF, 2022[1]). A felszíni víztestek az ország területének 1,9%-át fedik le (ez az EU-ban a nyolcadik legmagasabb arány) (Eurostat, 2018[2]), és az ország teljes édesvízkészletének 97%-át teszik ki. A legfontosabb felszíni víztestek közé tartozik a Balaton, Közép-Európa legnagyobb édesvízi tava, és a Hévízi-tó, a világ legnagyobb termálvizes tava. Magyarország a Duna vízgyűjtő területének középső részén fekszik, amely Európa második legnagyobb vízgyűjtő területe, és a Duna Németországból indulva 19 országon átfolyik, majd Románia és Ukrajna területén ömlik a Fekete-tengerbe (1.1 ábra). Az ország a Duna vízgyűjtő területének második legnagyobb részével (11,6%) rendelkezik Románia (29%) után (European Commission, 2025[3]).
Megjegyzés: A Duna vízgyűjtő területe Albánián, Ausztrián, Bosznia-Hercegovinán, Bulgárián, Horvátországon, Csehországon, Németországon, Magyarországon, Olaszországon, Moldovai Köztársaságon, Montenegrón, Észak-Macedónián, Lengyelországon, Románián, Szerbián, Szlovákián, Szlovénián, Svájcon és Ukrajnán vezet át.
Megjegyzés: Germany = Németország, Austria = Ausztria, Czech Republic = Csehország, Slovakia = Szlovákia, Hungary = Magyarország, Slovenia = Szlovénia, Croatia = Horvátország, Bosnia and Herzegovina = Bosznia-Hercegovina, Serbia = Szerbia, Montenegro = Montenegró, Romania = Románia, Bulgaria = Bulgária, Ukraine = Ukrajna, Moldova = Moldova
Forrás: (ICPDR, 2025[4])
Magyarország gazdag megújuló édesvízkészlettel rendelkezik, de nagymértékben függ a szomszédos országokból érkező vízmennyiségtől. Magyarország az Európai Unió (EU) 23 tagállama közül az egy főre jutó megújuló édesvízkészletek tekintetében a tíz leggazdagabb ország közé tartozik (12 544 m3) (Eurostat, 2025[5]) Ugyanakkor 2001 és 2020 között ennek az ellátásnak átlagosan 96%-a származott a határain kívülről (HUN-REN, 2024[6]), míg a rendelkezésre álló adatokkal rendelkező EU23 ország közül 16-ban ez az arány 50% alatt volt (Eurostat, 2025[5]). Ez azt jelenti, hogy Magyarországon viszonylag kevés víz keletkezik saját csapadékból és természetes forrásokból, és az ország nagymértékben függ más országokból érkező vízbeáramlástól, ami vízbiztonsági kockázatokat jelent. Jelentős éves ingadozás figyelhető meg, a tényleges külső beáramlás 2000 és 2023 között minimum 83 461 millió m3, maximum 138 599 millió m3 volt (2022-ben Magyarországon a vízkitermelési index plusz (WEI+) szinte megduplázódott a 2019-hez képest, 1,2%-ról 2,3%-ra emelkedett (1.2 ábra). 2000 és 2023 között Magyarország teljes megújuló édesvízkészlete átlagosan évente 3%-kal csökkent. 2022-ben Magyarországon a vízkitermelési index plusz (WEI+)1 szinte megduplázódott a 2019-hez képest, 1,2%-ról 2,3%-ra emelkedett (EEA, 2025[7]).
Forrás: Duna vízmérleg (2025)
Magyarországon növekszik a vízkivétel szintje. Bár 2014 és 2022 között a vízkivétel mértéke évente 1,3%-kal nőtt (1.3 ábra), 2022-ben a szint 21%-kal maradt el a 2009-es csúcstól, ami egybeesett Magyarország 2008-as globális válság utáni gazdasági visszaesésével (OECD, 2025[8]). 2023-ban Magyarország az elérhető adatokkal rendelkező 13 EU-ország közül a harmadik legmagasabb egy főre jutó vízfelhasználási szinttel rendelkezett (495 m3) (Eurostat, 2025[9]). Átlagosan a kitermelt víz 20%-a fogyasztásra kerül, és nem kerül vissza az ökoszisztémába (HUN-REN, 2024[6]). 2005 és 2022 között a vízkivétel 89%-a felszíni vízből, a fennmaradó rész pedig felszín alatti vízből származott. A mezőgazdaság (87%) és az ipar (85%) elsősorban felszíni vízre támaszkodik (87%, illetve 85%), míg a közüzemi ivóvízellátás 40%-a felszín alatti vízből származik (OVF, 2022[10]). Az illegális felszín alatti víz kivétel, különösen a mezőgazdaság és ivóvízellátás céljára, a becslések szerint a teljes vízkivétel 16%-át teszi ki (European Commission, 2025[11]). Magyarországon becslések szerint a kutak 10%-a rendelkezik hivatalos engedéllyel (OVF, 2022[1]).
Forrás: (Eurostat, 2025[9]), (FAO, 2025[12])
A vízminőségi kihívások egyre nagyobb veszélyt jelentenek a vízkészletek jó állapotára és a fenntartható vízellátásra (1.1 keretes szöveg). 2021-ben a felszíni víztestek 16%-a volt rossz ökológiai állapotban, a felszín alatti víztestek 19%-a pedig rossz kémiai állapotban, ami meghaladja az EU-átlagot (13%, illetve 14%) (European Commission, 2025[13]). Magyarország harmadik Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervében (VGT3) azonosított fő vízszennyező forrás a nem megfelelően kezelt települési szennyvíz, az ipari kibocsátások, és a mezőgazdasági lefolyások.
Az EU Víz Keretirányelv (VKI) részeként az EU tagállamai a felszíni víztestek minőségét ökológiai és kémiai állapotuk, a felszín alatti víztestekét pedig mennyiségi és kémiai állapotuk alapján figyelemmel kísérik.
A felszíni víztestek ökológiai állapota Magyarországon javult, de továbbra is az EU átlag alatt marad (1.4 ábra). 2021-ben a magyar felszíni víztestek 11,3%-a volt jó ökológiai állapotban, ami növekedést jelent a 2009–2015 közötti 8%-hoz képest (Bizottság, 2025[14]), de még mindig jóval elmarad az EU 39,5%-os átlagától (Water Europe, 2024[15]). A magyarországi felszíni víztestek kémiai állapota 2015 és 2021 között stabil maradt, a felszín alatti víztestek 46%-a volt jó állapotban, ami meghaladja az EU 29%-os átlagát, és a monitoring hálózat térbeli és időbeli lefedettsége jelentősen javult. A mezőgazdasági tápanyagterhelés a fő diffúz terhelés a magyarországi felszíni víztesteken, de a szélsőséges csapadék vagy árvizek következtében keletkező városi csapadékvíz-lefolyás, a légköri kibocsátások és a bányászat is hozzájárulnak a diffúz szennyezéshez (OVF, 2022[1]). A fő pontszerű szennyezőforrások az ipar (elsősorban a feldolgozóipar) és a települési szennyvízkibocsátás.
Megjegyzés: Az EU-ra vonatkozó adatok azoknak a tagállamoknak az adatait tükrözik, amelyek elektronikus úton jelentették be az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek (EEA) a Harmadik vízgyűjtő-gazdálkodási terveket, ideértve Ausztriát, Belgiumot, Horvátországot, Ciprust, Csehországot, Dániát, Észtországot, Franciaországot, Németországot, Görögországot, Olaszországot, Lettországot, Litvániát, Luxemburgot, Hollandiát, Lengyelországot, Portugáliát, Romániát, Szlovákiát, Spanyolországot és Svédországot.
2015 és 2021 között Magyarországon a rossz mennyiségi és kémiai állapotú felszín alatti víztestek aránya stabil maradt, de a jó, de veszélyeztetettnek minősített felszín alatti víztestek aránya nőtt (1.5 ábra). 2021-ben a felszín alatti víztestek egyötöde (20%) volt rossz mennyiségi állapotban, ami négyszerese az EU 5%-os átlagának, 19%-uk pedig rossz kémiai állapotban volt, ami meghaladja az EU 14%-os átlagát (Bizottság, 2025[14]). A rossz mennyiségi állapotú felszín alatti víztestek az Alföld keleti részén koncentrálódnak, ahol a felszín alatti víztestek vízszintjének csökkenése egyre nagyobb kihívásokat jelent a mezőgazdaság és az öntözés számára (OVF, 2022[1]). Bár a felszín alatti víztestek jó kémiai állapota 2015 és 2021 között stabil maradt, 79,5 %-kal, illetve 80,5 %-kal, a monitoring módszertanában és annak végrehajtásában fennálló hiányosságok (pl. egyes vegyi anyagok kizárása) bizonytalanná teszik ezt a tendenciát. Az EU-ban a felszín alatti vizekre nehezedő terhelés fő forrásai a diffúz szennyezés, különösen a mezőgazdaságból (32%), valamint a vízkivétel (18%), leggyakrabban a mezőgazdaságból, a közüzemi ivóvízellátásból és az iparból (EEA, 2024[16]). Magyarország felszín alatti víztesteinek jelentős része (60 %) geológiai szerkezetük miatt érzékeny erre a terhelésre. A felszínről származó szennyezés gyorsan beszivároghat a felszín alatti víztestekbe, és a felszínalatti áramlások révén az egész víztestet szennyezheti, gyengítve annak kémiai állapotát (OVF, 2022[1]).
Forrás: (Bizottság, 2025[14])
A felszíni víztestek az EU többi országához képest jelentősen módosított besorolásúak. 2021-ben a felszíni víztestek több mint fele (55%) volt jelentősen módosított, ami több mint négyszerese az EU átlagának (13%) (EEA, 2023[17]). Ez az arány 2010 óta 61%-kal emelkedett, ami az átsorolásnak és a jobb adatlefedettségnek köszönhető. 2010 és 2021 között az erősen módosított folyók aránya 40%-ról 52%-ra, a módosított tavaké pedig 7%-ról 66%-ra nőtt, míg a természetes tavak aránya a fizikai átalakítások miatt felére csökkent (OVF, 2022[1]). A felszíni víztestek mesterségessé válásának mozgatórugói között szerepel az árvízvédelem, a vízellátás, a mezőgazdasági területek védelme, a közlekedési infrastruktúra, az idegenforgalom és a rekreációs területek.
Megjegyzés: Az erősen módosított víztestek azok, amelyek jellegükben jelentősen megváltoztak az emberi tevékenység által okozott fizikai változások következtében, míg a mesterséges víztesteket emberi tevékenység hozta létre.
A klímaváltozás tovább súlyosbítja a vízbiztonságot fenyegető meglévő veszélyeket Magyarországon. A vízbiztonság a vízhiány, a vízfelesleg, a szennyezés és az édesvízi rendszerek ellenálló képességét aláásó kockázatok kezeléséről szól (OECD, 2013[18]). Magyarországon több tényező, köztük a hőmérséklet emelkedése, a csapadékeloszlás változása, a párolgás növekedése és a Kárpátok magasabb fekvésű vízgyűjtő területein hó és jég formájában tárolt vízmennyiség csökkenése együttesen egyre növekvő és gyakran előre nem látható vízügyi kockázatokhoz vezetett (1.6 ábra).
Magyarországon az emelkedő hőmérsékletek és egyre gyakoribb hőhullámok jelentkeznek. Az országban az átlagos nyári hőmérséklet 1900 és 2022 között 2,1 °C-kal emelkedett (Egyensúly Intézet, 2024[19]). Az előrejelzések szerint 2050-re további 1–3 °C-os, 2100-ra pedig 2–6 °C-os szezonális felmelegedés várható (Pongrácz, 2011[20]). A hőhullámok gyakoribbá és intenzívebbé váltak, különösen a városi területeken, ahol a városi hősziget-hatás felerősíti őket. Például 2023 nyarán Budapesten nappal átlagosan 2,5 °C-os hősziget-intenzitást regisztráltak (OECD, 2025[21]). Ez a helyi felmelegedés különösen nyáron a vízszükséglet hirtelen emelkedéséhez vezethet. A Balaton környékén a napi vízfogyasztás hőhullámok idején elérheti a 130 000 m³-t, ami közel kétszerese az éves átlagnak (BBJ, 2022[23]).
A csapadékmennyiség változó tendenciát mutat: egyre ritkább, de egyre intenzívebb. 1901 és 2020 között a teljes csapadékmennyiség 4%-kal csökkent, míg a csapadékos napok száma 35%-kal esett vissza, ami azt jelenti, hogy hosszabb száraz időszakokat váltanak fel heves esőzések (Egyensúly Intézet, 2024[19]). 2000 és 2024 között a csapadékmennyiség évről évre jelentősen ingadozott 420 mm és 981 mm között (KSH, 2025[22]). Az előrejelzések szerint 2021 és 2050, valamint 2071 és 2100 között a téli és őszi csapadékmennyiség növekedni fog (20–30%, illetve 15–25%), míg a nyári csapadékmennyiség 5–25%-kal csökkenni fog (Pongrácz, 2011[20]), amelyekhez várhatóan gyakrabban előforduló és intenzívebb árvizek, illetve aszályok társulnak. Az intenzívebb csapadékesemények és a hosszabb száraz időszakok együttesen csökkentik a beszivárgás és a felszín alatti vízutánpótlás mértékét. Ez a tendencia veszélyezteti Magyarország közüzemi vízellátásának biztonságát, amely nagymértékben függ a felszín alatti víztől (93,5%), beleértve a karsztvíztárolókat (14,9%) (Eördöghné Miklós, 2014[23]), amelyek különösen érzékenyek az éghajlati szélsőségekre, és olyan nagyvárosokat látnak el vízzel, mint Miskolc és Pécs.
A klímaváltozás olyan fontos hidrológiai folyamatokat is megváltoztat, mint az evapotranspiráció és a hóolvadás. Magyarországon az evapotranspiráció 1981 és 2020 között becslések szerint évi 2,23 mm ± 0,3 mm-rel nőtt (Báder and Szilágyi, 2023[24]), ami a csökkenő vízkészletekkel együtt az aszályok kockázatának növekedéséhez vezethet. A magasabb evapotranspiráció a felszín alatti vízben oldott anyagok koncentrációjának növekedéséhez is vezet, elősegítve a kevésbé oldható szennyező anyagok felhalmozódását (Humphries et al., 2011[25]). Ezzel párhuzamosan, a magasabb átlaghőmérséklet és a rövidebb tél miatt a hóolvadás korábban és gyorsabban zajlik, megzavarva a szezonális vízkészleteket és növelve az árvízkockázatot (Gottlieb and Mankin, 2024[28]). A Duna felső vízgyűjtő területein akár 3 °C-os hőmérséklet-emelkedés jelentősen növelné a hóolvadás okozta árvizek korábbi bekövetkezését (Blöschl et al., 2017[26]; Novaky and Balint, 2013[27]).
Ezek az éghajlati változások egyre gyakoribb és intenzívebb aszályokhoz vezetnek. Magyarország az egyik leginkább aszálynak kitett ország Európában, az EU-ban a 7., világszinten pedig a 16. helyen áll (WRI, 2024[28]). 2000 és 2020 között egész Magyarországon az 1950–2000-es referenciaértékhez képest megnövekedett a szárazság gyakorisága és intenzitása, míg az OECD-országok átlagában ez az arány 64% volt (OECD, 2025[29]). Az elmúlt 30 évből 23-ban aszályos körülmények alakultak ki, ezek közül nyolc évben Magyarország területének 80%-át vagy annál nagyobb részét érintette az aszály. (KSH, 2025[30]). A talajnedvesség2 szintje 2020 és 2024 között átlagosan 2,3%-kal csökkent (az OECD-országokban átlagosan 1,9%) az 1981–2010-es referenciaidőszakhoz képest (OECD, 2025[31]). A hosszú távú trendek azt mutatják, hogy a leginkább érintett régiók az Észak- és a Déli-Alföld, ahol a talajnedvesség változásának mértéke az országos átlag alatt van (1.7 ábra). Az Alföld nagy részén (96%) 2021 és 2050 között 10–30%-os növekedés várható az aszályveszélyben (Mezősi et al., 2014[32]). Súlyos szárazság esetén Magyarországon a feldolgozóipar termelése akár 9%-kal is csökkenhet, ami körülbelül 3,4 milliárd euró becsült gazdasági veszteséget jelentene (Boffo et al., 2024[33]).
Megjegyzés: Austria = Ausztria, Vienna = Bécs, Bratislava = Pozsony, West = Nyugat, North = Észak, Burgenland = Burgenland, W. Transdanubia = Ny-Dunántúl, C. Transdanubia = K-Dunántúl, Hungary = Magyarország, N. Great Plain = É-Alföld, North West = Északnyugat, Northern Croatia = Észak-Horvátország, Capital of Zagreb = Zágráb főváros, Transdanubia = D-Dunántúl, S. Great Plain = D-Alföld, West = Nyugat.
Forrás: (OECD, 2025[31])
A magyar lakosság árvízveszélynek való kitettsége növekszik, miközben a regionális egyenlőtlenségek és az infrastruktúra sebezhetősége továbbra is fennáll. Magyarország területének körülbelül egynegyede árterületen fekszik, a Tisza árterületei pedig az árvízveszélynek leginkább kitett területek közé tartoznak (European Commission, 2025[3]). 2020-ban a magyar lakosság 27,5%-a volt kitéve 100 éves visszatérési periódusú árvízveszélynek, ami több mint kétszerese (2,1) az OECD-átlagnak és 1,4-szerese az EU-átlagnak (1.8 ábra). Ezzel Magyarország az EU- és OECD-országok között az ötödik helyen áll az árvízveszélynek kitett lakosság arányát tekintve. A kitettség számos régióban növekszik, különösen az Észak-Alföldön, ahol az árvízveszélyes beépített területek 2000 és 2022 között 47%-kal nőttek (OECD, 2025[34]). A magyarországi árvizek által okozott éves városi károk 2010 és 2050 között nyolcszorosára nőhetnek (WRI, 2025[35]). Magyarország árvízvédelmi infrastruktúrája nem felel meg az éghajlati szélsőségek követelményeinek. Az Elsőrendű árvízvédelmi vonal több mint 80%-a nem felel meg a szabványoknak, beleértve a Tisza védelmének 96%-át és a Duna védelmének 43%-át (OVF, 2021[36]). 2030-ig a jelenlegi árvízkockázati kiadásokat körülbelül 2-3,25-szeresére kellene növelni a jelenlegi árvízkockázati védelmi szabványok fenntartása érdekében, tükrözve a városi vagyon, a népesség és a bruttó hazai termék (GDP) árvízkockázatoknak való egyre nagyobb kitettségét (OECD, 2020[37]).
Megjegyzés: Az adatsor 100 éves visszatérési periódusú folyóárvíz-veszélytérképekből származik, amelyek egy adott veszély átlagos vagy becsült ismétlődési idejét mutatják.
Forrás: (OECD, 2025[34])
Az árvizek és az aszályok fokozzák a nem megfelelő vízminőség kockázatát. A heves esőzések a szennyvízrendszerek túlcsordulásához vezethetnek, különösen az olyan városokban, ahol régebbi egyesített szennyvízrendszerek működnek, mint például Budapesten, ami potenciálisan szennyezheti a Dunát és veszélyeztetheti az ivóvízellátó infrastruktúrát, például Budapest dunai szűrőrendszereit (Rudd et al., 2023[38]; Nagy-Kovács et al., 2018[39]; Budappest, 2022[40]). A heves esőzések és árvizek emellett a mezőgazdasági területekről és ipari üzemekből olyan szennyező anyagokat is a víztestekbe mosnak, mint a növényvédő szerek, műtrágyák és vegyszerek. Ezzel szemben a szárazság csökkentheti a folyók vízhozamát, ami a szennyező anyagok koncentrációját és a káros algavirágzást segíti elő, ahogyan az a Balaton 2019-es rekord algavirágzásánál is megfigyelhető volt (Istvánovics et al., 2022[41]). A mikrobiológiai előírások be nem tartásának gyakorisága a kis vízellátó rendszerekben3 jelentősen magasabb, mint a nagy vízellátó rendszerekben, mivel gyakrabban használnak védtelen vízforrásokat, nincsenek megfelelő vízkezelési technológiák, és a vízkezeléshez és -elosztáshoz nem áll rendelkezésre elegendő erőforrás.
Az éghajlati terhelés fokozódása egyre nagyobb gazdasági veszteségeket okoz. 2000 és 2023 között az éghajlati okokból bekövetkezett gazdasági veszteségek Magyarországon összesen 6 551 millió eurót tettek ki, amelynek több mint egyharmada (39%) 2022-ben keletkezett, amikor az ország történelmi szárazságot és az EU27 országok között a második legmagasabb egy főre jutó veszteséget, lakosonként 253 eurót regisztrált (Eurostat, 2025[42]). A magyar bankszektor ki van téve a természettel kapcsolatos fizikai kockázatoknak, különösen az olyan iparágak esetében, amelyek nagymértékben függnek a felszíni és a felszín alatti vízkészletektől, amelyekre a vállalati hitelek 24,4 milliárd euró (43%) és 23,3 milliárd euró (41%) összege vonatkozik (Boffo et al., 2024[33]). Magyarország az OECD európai országai közül az aszályoknak és az árvizeknek leginkább kitett országok közé tartozik, hasonlóan Németországhoz, ami rámutat a vízügyi kockázatkezelés terén meglévő közös sebezhetőségekre és együttműködési területekre (1.9 ábra). A rendkívüli aszályok jövőbeli gazdasági kára Magyarországon jelentős lehet, a potenciális GDP-veszteség évente 4–7% között lehet. A magyarországi árvizeknek való egyre nagyobb kitettség közvetetten a GDP akár 30%-át is veszélyeztetheti, mivel a meglévő árvízvédelmi infrastruktúra már most sem felel meg teljes mértékben a szabályozási előírásoknak (HITA, 2013[43]; OVF, 2021[36]).
Megjegyzés: A kvadránsokat az OECD európai átlaga alapján határozzák meg minden tengely esetében. Az aszálynak való kitettséget (függőleges tengely) a 2019–2023 közötti időszakra vonatkozó, a 1981–2010-es referencia-időszakhoz viszonyított, fordított átlagos talajnedvesség-anomália alapján mérik. Az árvízveszély (vízszintes tengely) a 2020-ban 100 éves visszatérési periódusú folyami árvizeknek kitett népesség arányát tükrözi. Az egyes pontok területe arányos az ország éghajlati okokból eredő, egy főre jutó gazdasági veszteségének harmincéves átlagával (1992–2022).
Forrás: Az OECD alapján (2025[34])
Magyarország gyorsan növekvő, magas jövedelmű európai uniós gazdaság, azonban az egy főre jutó jövedelem az OECD európai országaihoz képest továbbra is alacsony. Az ország GDP-je 2024-ben elérte a 444 milliárd USD-t, az éves átlagos növekedési ráta 2010 és 2024 között 5,3% volt, míg az EU-ban 4,5%. Bár Magyarországot globálisan magas jövedelmű országnak tekintik, 43 393 USD-s egy főre jutó GDP-jével a negyedik legkevésbé fejlett EU-ország Lengyelországhoz és Szlovákiához hasonló szinttel (OECD, 2025[47]). 2010 és 2024 között Magyarország megduplázta egy főre jutó GDP-jét, amely átlagosan évi 5,6%-kal nőtt, jóval meghaladva az EU27 (4,3%) és az OECD (4,1%) országok növekedési rátáját. 2024-ben a szolgáltatások adták a legnagyobb szektorális hozzájárulást (51%) a bruttó hozzáadott értékhez (GVA) Magyarországon (Eurostat, 2025[44]). Bár a szolgáltatási szektor hozzáadott értékben való részesedése 6 százalékponttal nőtt Magyarország 2004-es EU-csatlakozása óta (az EU-ban átlagosan 2,9 százalékponthoz képest), az ipar és a mezőgazdaság megőrizte viszonylag nagy súlyát a magyar gazdaságban (1.10 ábra). Ezek a szektorok a magyarországi bruttó hozzáadott érték 46,2%-át, illetve 2,8%-át tették ki, míg az EU-átlag 40,4%, illetve 1,8% volt.
Forrás: (Eurostat, 2025[44])
Bár 2010 és 2022 között minden magyar régió gazdasági növekedést regisztrált, a Közép-dunántúli és az Észak-magyarországi régiók az egy főre jutó GDP leggyorsabb növekedését mutatták, átlagosan évi 7%-os növekedéssel (OECD, 2025[45]) (1.11 ábra). A magyar régiók ágazati specializációjukat tekintve eltérnek egymástól. Budapest és Pest járul hozzá leginkább a szolgáltatások bruttó hozzáadott értékéhez (36%, illetve 11%), míg a Közép- és Nyugat-Dunántúl az iparban vezet (16%, illetve 15%). A legkisebb egy főre jutó GDP-vel rendelkező Dél-Alföld, Dél-Dunántúl és Észak-Alföld járulnak hozzá leginkább a mezőgazdasághoz, 20%, 20% és 17% arányban (TEIR, 2025[46]).
Megjegyzés: A GDP-t vásárlóerő-paritás (PPP) alapján, aktuális árakon kifejezve adjuk meg. Az iparágak közé tartozik az építőipar és a feldolgozóipar, míg a mezőgazdaságba beletartozik az erdőgazdálkodás és a halászat is.
Forrás: (OECD, 2025[47]), (TEIR, 2025[46])
Magyarországon az ipar a vízfelhasználás elsődleges mozgatórugója. 2022-ben az ipar a teljes vízfelhasználás 76%-át tette ki, szemben az EU-ban mért 34%-kal, majd ezt követte a közüzemi vízellátás (18%) és a mezőgazdaság (7%) (1.12 ábra). A magyarországi ipari vízkivétel több mint 90%-át az energetikai szektor adja, elsősorban villamosenergia-alapú hűtési célokra (EEA, 2024[48]). Ez azzal magyarázható, hogy a villamosenergia-termelés összetételét a nukleáris energia (42,3%), a fosszilis tüzelőanyagok (25,4%), a földgáz (18,7%) és a szén (6,5%) dominálják (IEA, 2025[49]). 2009 és 2022 között a villamos energiához kapcsolódó hűtéshez felhasznált vízmennyiség 31%-kal csökkent, ami az ipari vízfelhasználás 30%-os csökkenéséhez vezetett (EEA, 2024[53]). Az erőművekből kibocsátott melegített hűtővíz hozzájárul a folyók hőmérsékletének emelkedéséhez, különösen nyáron, amikor a vízszint és a folyók áramlása a legalacsonyabb. Például 2023 júliusában a paksi atomerőmű kénytelen volt csökkenteni termelését, mivel a Duna hőmérséklete megközelítette a jogszabályban meghatározott 30 °C-os kibocsátási hőmérsékleti határértéket (Reuters, 2024[50]). Az építkezésekhez és a gyártáshoz kivett víz mennyisége 2009 és 2022 között 86%-kal nőtt.
Forrás: (EEA, 2024[48])
A mezőgazdaság 2022-ben Magyarország teljes vízkivételének 6,7%-át tette ki, ami jelentősen alacsonyabb az EU 29%-os átlagánál (EEA, 2024[48]). Az egy főre jutó mezőgazdasági vízkivétel azonban 68,4 m³ volt, ami az elérhető adatokkal rendelkező EU23 országok közül a hetedik legmagasabb szint (Eurostat, 2025[9])4. Bár a mezőgazdasági vízkivétel5 teljes mennyisége 2009 és 2022 között átlagosan évi 1,1%-kal csökkent (EEA, 2024[48]), az öntözött területek ugyanebben az időszakban átlagosan évi 7%-kal nőttek (KSH, 2023[51]). Mivel Magyarország Közös Agrárpolitikai Stratégiai Tervének (KAP ST) célja, hogy 2020 és 2030 között négyszeresére növelje az öntözött területek kiterjedését (Agroberichten Buitenland, 2020[52]) az öntözővízigény további növekedése várható. Az öntözés növekedése ellenére a közelmúltbeli aszályok mértéke Magyarországon a mezőgazdasági termelés visszaeséséhez vezetett (1.13 ábra). A legmeredekebb éves csökkenés 2022-ben következett be, amikor a szántóföldi növénytermesztés 32%-kal csökkent 2021-hez képest, valószínűleg az ország területének 85%-át érintő súlyos aszály miatt. A hosszú távú trendek azt mutatják, hogy a termőföldek talajnedvesség-tartalma 2019–2023 között átlagosan több mint 2%-kal csökkent (az EU-ban átlagosan 2,7%) az 1981–2010-es referenciaidőszakhoz képest. A leginkább érintett régiók az Észak-Alföld, Pest és Budapest, ahol a termőföldek talajnedvesség-tartalmának eltérése az országos átlag alatt van. Az Észak-Alföld különösen érzékeny a talajnedvesség csökkenésére, mivel a mezőgazdaság a régió GDP-jének több mint 8%-át adja. Súlyos aszály esetén a mezőgazdaságban a legnagyobb termeléscsökkenés várható az összes szektor közül (akár 53%), ami becslések szerint több mint 6 milliárd euró gazdasági veszteséget jelentene (Boffo et al., 2024[33]).
Megjegyzés: A termőföldek talajnedvesség-anomáliáját a 2019–2023 közötti átlaggal mérik, összehasonlítva az 1981–2010 közötti referencia-időszak átlagával.
Forrás: KSH (2022[53]), Eurostat (2022[54]), Eurostat (2021[55]), KSH (2023[56]), KSH (2023[51]), OECD (2025[34])
A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a halászat adja a vízfogyasztás legnagyobb részét Magyarországon, amibe beletartozik a kitermelt víz jelentős része, amely használat után nem kerül vissza a környezetbe. 2023-ban a mezőgazdasági, erdészeti és halászati ágazatok a kitermelt víz 83,7%-át használták fel, és Magyarország teljes vízfogyasztásának csaknem kétharmadát (65,9%) tették ki (1.14 ábra) (OVF, 2025[57]). Ezzel szemben az energetikai ágazat (a vízenergia kivételével) a kitermelt víz szinte teljes egészét (99,6%) visszajuttatta a környezetbe. A többi ipari ágazat (feldolgozóipar, bányászat és kőbányászat, építőipar, vízellátás, szennyvíz- és hulladékgazdálkodás) a vízfogyasztás 23,9%-át, a szolgáltató szektor pedig 10%-át tette ki.
Megjegyzés: Az ágazatokat az EU gazdasági tevékenységek osztályozási rendszere (NACE) szerint kategorizálták. Az „egyéb ipar” kategória a bányászatot és kavicsbányászatot (NACE B), a feldolgozóipart (C), a vízellátást, csatornázást, hulladékgazdálkodást és kármentesítést (E) valamint az építőipart (F) foglalja magában. A „szolgáltatások” kategória a kereskedelmet (G), a közlekedést és távközlést (H & J), a szálláshely-szolgáltatást és vendéglátást (I), a pénzügyi és biztosítási tevékenységeket (K), a szolgáltatásokat és közigazgatást (N–Q), valamint a sportot és rekreációt (R) foglalja magában.
Forrás: OVF (2025[57]), Kivételi és visszajuttatási adatok NACE-szektoronként (országok által belső adatok alapján benyújtott adatok)
Magyarország népessége csökken és a fővárosi régióra koncentrálódik. 2023-ban Magyarországon 9,6 millió ember élt, szemben az 1990-es 10,4 millióval (World Bank, 2022[58]). A népesség csaknem fele (46%) Budapest (17%), az Észak-Alföld (15%) és Pest (14%) régiókban koncentrálódik (OECD, 2025[59]). A teljes népesség egyenletesen oszlik el a városok6 (34,7%), a kisvárosok és elővárosok (33,9%) és a vidéki területek (31,4%) között, ez utóbbiak az ország teljes területének 71,5%-át teszik ki (meghaladva az EU 65,7%-os átlagát) (Eurostat, 2024[60]). A népsűrűség az országban nagy eltéréseket mutat, a fővárosi régióban 3 196 fő/km2, míg a Dél-Dunántúl és az Alföld déli vidéki régióiban 60, illetve 65 fő/km2 (Eursotat, 2022[61]). A városok terjeszkedése, amely megakadályozza az esővíz beszivárgását és így növeli az árvízveszélyt, 2010 és 2020 között növekedett: a legtöbb magyar településen a beépített terület növekedése meghaladta a népesség növekedését (OECD, 2025[31]).
A közüzemi vízellátáshoz való hozzáférés Magyarországon szinte teljes körű, de a városi és vidéki területek között továbbra is fennáll a különbség. 2024-ben Magyarország összes települése és a lakosság 95,5%-a volt csatlakoztatva a közüzemi vízellátáshoz (KSH, 2025[62]) (1.15 ábra). A közüzemi vízellátáshoz csatlakozó lakóházak aránya azonban az országos átlag alatt van a túlnyomórészt vidéki régiókban, az Alföld déli részén (91%), Észak-Magyarországon (93%) és Dél-Duna-vidéken (94%), valamint Magyarország második legnépesebb régiójában, Pest vármegyében (94%) (KSH, 2025[63]). Magyarországon becslések szerint 200 000 ember fogyaszt magánkutakból származó vizet, ami egyes esetekben fertőző és nem fertőző betegségekkel, például methemoglobinémiával hozható összefüggésbe, mivel az árvizek idején megnőhet a nitritek és nitrátok koncentrációja (MTA, 2018[64]).
Forrás: (KSH, 2025[62])
Hasonlóképpen, bár az elmúlt két évtizedben nőtt a közcsatorna-hálózatra való csatlakozási arány, amely 2024-ben elérte a háztartások 84%-át, a területi egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak. Bár a városi és vidéki területek közötti csatlakozási arányok közötti különbség 2005 és 2023 között 20 százalékponttal csökkent, a vidéki csatornahálózati csatlakozási arányok továbbra is alacsonyabbak (66%) a városiaknál (90%) (KSH, 2025[65]) (1.16 ábra). A csatlakozási arányok az országos átlag alatt vannak az Észak-magyarországi (81%), a Dél-alföldi (76%) és a Dél-dunántúli (74%) túlnyomórészt vidéki régiókban (KSH, 2025[63]). Az éghajlatváltozás növeli a szélsőséges csapadékmennyiséget és az árvízkockázatot, ami a csatornahálózat túlfolyása és az infrastruktúra károsodása révén további terhet ró a szennyvízelvezető rendszerekre, ami fokozza a vízszennyezést és a közegészségügyi aggályokat. Bár Magyarországon az új csatornahálózatok elválasztják a szennyvizet az esővíztől, az ország legnagyobb városaiban továbbra is a régebbi kombinált rendszerek vannak túlsúlyban. Budapesten 2019-ben a csatornák 54%-a még mindig kombinált volt (FCSM, 2019[66]), ami növeli a túlfolyás és a vízszennyezés kockázatát rendkívüli csapadékesemények esetén.
Forrás: (KSH, 2025[65])
A háztartások vízfogyasztása, amely a közüzemi vízellátás felhasználásának legnagyobb részét teszi ki, kissé alacsonyabb az európai átlagnál, és a fővárosban a legmagasabb. 2023-ban a háztartások a közüzemi vízellátás felhasználásának háromnegyedét (75,4%) tették ki, őket követték a szolgáltató szektor (16,6%), valamint az ipar és az építőipar (7,3%) (Eurostat, 2025[67]). 2023-ban a háztartások éves vízfogyasztása Magyarországon átlagosan 39 m³/fő7, volt, ami alacsonyabb az európai átlagnál, amely 40-50 m³/fő (Eurostat, 2024[68]). A lakossági felhasználás azonban 2014 óta, amikor a legalacsonyabb lakossági vízfogyasztást figyelték meg (33 m3/fő), átlagosan 1,3%-kal nőtt évente (1.17 ábra). A legmagasabb háztartási vízfogyasztási szintet 2023-ban a legdinamikusabban fejlődő és legsűrűbben lakott régiókban, Budapesten (49 m3) és Pesten (39 m3) figyelték meg, amelyek együttesen a népesség 31%-át teszik ki, míg Észak-Magyarországon, a legkevésbé urbanizált régióban (52%) volt a legalacsonyabb a vízfogyasztás (28 m3). 2014 és 2023 között az egy főre jutó háztartási vízfogyasztás a legalacsonyabb kiindulási szinttel rendelkező régiókban nőtt a leggyorsabban, nevezetesen Észak-Magyarországon (18%), az Észak-Alföldön (16%) és a Dél-Alföldön (15%). Budapesten volt a legalacsonyabb a növekedés, 4% (KSH, 2025[62]).
Forrás: (KSH, 2025[62])
A vízellátás megfizethetősége Magyarországon jelentős probléma. 2021-ben az ország az EU 23 tagállama közül a második legmagasabb vízellátási megfizethetőségi aránnyal (4,2) rendelkezett, ami azt jelenti, hogy az Eurostat adatai alapján a háztartások átlagos vízellátási kiadásai meghaladták a nettó jövedelem 4,2%-át (Martins et al., 2023[69]). A többi 22 vizsgált EU-országhoz képest viszonylag alacsony jövedelmi szint tűnik ennek a magas aránynak a fő okának, figyelembe véve, hogy a magyar háztartások átlagos vízkiadása a minta átlaga alatt van. A magyar régiók között jelentős eltérések vannak, 0% és 9% között. A megfizethetőségi problémák nem korlátozódnak az alacsony jövedelmű háztartásokra: az alsó hat jövedelmi decilisbe tartozó népesség több mint fele (50%) nettó jövedelmének 3%-át vagy annál többet költ vízellátási szolgáltatásokra, ami általában a megfizethetőségi problémákra utaló küszöbértéknek számít. Ezek a problémák a jövőben még súlyosbodhatnak, mivel az éghajlatváltozás és az elöregedő infrastruktúra megnöveli a vízellátási szolgáltatások költségeit.
A vízszivárgás és a szennyvízgyűjtés és -kezelés terén elért előrelépések ellenére az infrastrukturális kihívások továbbra is fennállnak. Átlagosan a szivárgásból származó vízveszteség a 2017-es 25,5%-ról 2022-re 22,9%-ra csökkent. Egyes régiókban, például Észak-Magyarországon, a veszteség akár 30% is lehet (State Audit Office, 2024[70]).Míg a harmadlagos tisztítás aránya a gyűjtött szennyvíz 46%-áról 88%-ra nőtt 2010 és 2023 között, a tisztítatlan szennyvíz aránya kevesebb, mint 1%-ról 4%-ra emelkedett (1.18 ábra). Összességében 2020-ban a városi szennyvíz 59%-a felelt meg a teljesen települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv követelményeinek, ezzel Magyarország az EU-ban a nyolcadik legkevésbé megfelelő ország lett (European Commission, 2025[71]). Magyarországot 2023 decemberében az EU Bírósága elmarasztalta a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv (UWWTD) követelményeinek be nem tartása miatt, és az Európai Bizottság sürgette, hogy biztosítsa az UWWTD 2024-ben átdolgozott, új, szigorúbb követelményeinek való megfelelést.
Forrás: (KSH, 2023[72]), (KSH, 2023[73])
A magyarországi területhasználati formák hozzájárulnak az éghajlati kockázatoknak való fokozott kitettséghez, különösen az aszályok és az árvizek tekintetében. Először is, a vizes élőhelyek, amelyek enyhítik az árvizeket (pufferként működve) és aszályokat (a felszín alatti vízszint fenntartásával), Magyarország területének mindössze 0,6%-át teszik ki, míg az OECD európai országokban ez az arány átlagosan 2,6% (1.19 ábra). Másodszor, a csökkenő faborítottság csökkentheti a talaj vízmegtartó képességét és súlyosbíthatja a talajeróziót. A fák8 Magyarország területének 19%-át fedik, ami majdnem csupán fele az OECD európai átlagának (36%). 2000 és 2023 között Magyarország fákkal borított területeinek 12%-a veszett el, és ez az arány az aszályra és árvízre hajlamos régiókban, például az Észak- és a Dél-Alföldön (21% és 20%) még magasabb volt (OECD, 2025[21]). Az európai vízgyűjtő területek, amelyeknek 30%-os a faborítottsága, 25%-kal nagyobb vízmegtartó képességgel rendelkeznek, mint a 10%-os faborítottságúak (EEA, 2015[74]), ami korlátozza a vízmegtartó képességet az alacsony faborítottságú régiókban, mint például Budapest, valamint az Észak- és Dél-Alföld. Harmadszor, a talajminőség javítása, a talajerózió csökkentése és a víz beszivárgásának elősegítése érdekében kezelt termőterületek (pl. szántás nélküli gazdálkodás, talajtakarás, takarónövények és zöld tájelemek) jelentősen hozzájárulhatnak a hidrológiai ciklusok szabályozásához. A magyarországi földhasználatot a termőterületek dominálják (68%), ami jóval meghaladja az OECD európai átlagát (39%) (OECD, 2025[75]). A termőföldek Budapestet (24%) kivéve minden régióban a terület több mint 50%-át, az Észak- és Dél-Alföld fő mezőgazdasági régióiban pedig a terület csaknem háromnegyedét fedik le. Magyarországon azonban a talajtakarás és a szántás nélküli gazdálkodás 2023 és 2024 között visszaesett, leginkább az ország szárazságra hajlamosabb keleti részén, míg a természetes tájelemek továbbra sem érik el a szántóterületek 1%-át (Green Policy Center, 2024[76]). Összességében a magyar talajok körülbelül 25%-a korlátozott vízelnyelő vagy vízelvezető képességgel rendelkezik, ami miatt jobban ki vannak téve a kiszáradásnak és a lefolyásnak (Hungarian Academy of Sciences, 2010[81]).
Forrás: (OECD, 2025[75])
Magyarország védett területeinek hálózata támogatja az alkalmazkodóképes vízgazdálkodást azáltal, hogy javítja a természetes vízmegtartást, enyhíti a lefolyást és a talajeróziót, valamint csökkenti a vízügyi kockázatok hatását. Ez a 327 természetvédelmi terület, köztük 10 nemzeti park, 39 tájvédelmi körzet és 175 kisebb természetvédelmi terület (Ministry of Agriculture, 2021[77]) olyan ökoszisztéma-szolgáltatásokat támogatnak, mint a szén-dioxid-megkötés, a vízszabályozás (pl. árvízvédelem) és a víztisztítás (Protected Planet, 2020[78]). Kiemelendő, hogy Magyarország vizes élőhelyeinek és vízhez kötődő ökoszisztémáinak 72%-a Natura 2000 védett terület9, amely az EU számára fontos természetvédelmi terület (Government of Hungary, 2023[79]). A védett területek különböző ökoszisztéma-csoportokat fednek le, Magyarországon az mezőgazdasági ökoszisztémák aránya 45%, ami messze meghaladja az EU 17,4%-os átlagát.
Forrás: (BISE, 2025[80])
Hivatkozások
[52] Agroberichten Buitenland (2020), Irrigation development in Hungary, https://www.agroberichtenbuitenland.nl/actueel/nieuws/2020/08/11/irrigation-in-hungary.
[24] Báder, L. and J. Szilágyi (2023), “Widening Gap of Land Evaporation to Reference Evapotranspiration Implies Increasing Vulnerability to Droughts in Hungary”, Periodica Polytechnica Civil Engineering, https://doi.org/10.3311/ppci.21836.
[80] BISE (2025), Europe’s biodiversity, https://biodiversity.europa.eu/europes-biodiversity/protected-areas/coverage-and-representativeness (accessed on 12 March 2025).
[14] Bizottság, E. (2025), “Report from the Commission to the Council and the European Parliament on the implementation of the Water Framework Directive (2000/60/EC) and the Floods Directive (2007/60/EC)”, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=celex:52025SC0029.
[26] Blöschl, G. et al. (2017), “Changing climate shifts timing of European floods”, Science, Vol. 357/6351, pp. 588-590, https://doi.org/10.1126/science.aan2506.
[33] Boffo, R. et al. (2024), “Assessing nature-related risks in the Hungarian financial system: Charting the impact of nature’s financial echo”, OECD Environment Working Papers, No. 243, OECD Publishing, Paris, https://doi.org/10.1787/24fd70e3-en.
[40] Budappest (2022), Flood Water Poses Life-Threatening Health Risks – Drowning Is Only One Of Them, https://budappest.com/flood-water-poses-life-threatening-health-risks-drowning-is-only-one-of-them/.
[7] EEA (2025), Water scarcity conditions in Europe, https://www.eea.europa.eu/en/analysis/indicators/use-of-freshwater-resources-in-europe-1?activeAccordion=546a7c35-9188-4d23-94ee-005d97c26f2b.
[16] EEA (2024), Europe’s state of water 2024: the need for improved water resilience, https://www.eea.europa.eu/en/analysis/publications/europes-state-of-water-2024/state-of-water-2024/@@download/file.
[48] EEA (2024), Water abstraction by source and economic sector in Europe, https://www.eea.europa.eu/en/analysis/indicators/water-abstraction-by-source-and/water-abstraction-by-economic-sector.
[17] EEA (2023), Delineation of water bodies, https://www.eea.europa.eu/en/analysis/maps-and-charts/delineation-of-water-bodies-water-assessments (accessed on 5 December 2024).
[74] EEA (2015), Water-retention potential of Europe’s forests: A European overview to support natural water-retention measures, https://www.actu-environnement.com/media/pdf/news-25551-water-retention-potential-forest.pdf.
[19] Egyensúly Intézet (2024), Hogyan legyen Magyarország vízben gazdag ország? [How can Hungary be rich in water resources?], https://egyensulyintezet.hu/wp-content/uploads/2024/12/Vizbiztonsag_javaslat_EI.pdf (accessed on 12 December 2024).
[23] Eördöghné Miklós, M. (2014), “Characteristics of the aquifer from the perspective of the water services”, Pollack Periodica, Vol. 9/1, pp. 113-120, https://doi.org/10.1556/pollack.9.2014.1.12.
[71] European Commission (2025), 2025 Environmental Implementation Review Country Report – HUNGARY - European Commission, https://environment.ec.europa.eu/publications/2025-environmental-implementation-review-country-report-hungary_en.
[3] European Commission (2025), Hungary: Ready to see water differently?, https://environment.ec.europa.eu/topics/water/water-wise-eu/hungary_en.
[13] European Commission (2025), “Report from the Commission to the Council and the European Parliament on the implementation of the Water Framework Directive (2000/60/EC) and the Floods Directive (2007/60/EC)”, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=celex:52025SC0029.
[11] European Commission (2025), Third River Basin Management Plans Second Flood Hazard and Risk Maps and Second Flood Risk Management Plans Member State: Hungary, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=celex:52025SC0029.
[9] Eurostat (2025), Annual freshwater abstraction by source and sector, https://doi.org/10.2908/env_wat_abs (accessed on 5 December 2024).
[42] Eurostat (2025), Climate related economic losses by type of event, https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/cli_iad_loss__custom_17352968/default/table?lang=en.
[44] Eurostat (2025), National accounts aggregates by industry (up to NACE A*64), https://doi.org/10.2908/nama_10_a64 (accessed on 5 December 2024).
[5] Eurostat (2025), Renewable freshwater resources - long term annual averages, https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/env_wat_ltaa__custom_18451553/default/table (accessed on 21 October 2025).
[67] Eurostat (2025), Water use by supply category and economical sector, https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/env_wat_cat/default/table?lang=en (accessed on 2025).
[60] Eurostat (2024), Urban-rural Europe - introduction, https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Urban-rural_Europe_-_introduction (accessed on 18 December 2024).
[68] Eurostat (2024), Water Statistics, https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Water_statistics.
[54] Eurostat (2022), Consumption of inorganic fertilizers, https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/aei_fm_usefert/default/table?lang=en (accessed on 5 December 2024).
[55] Eurostat (2021), Gross nutrient balance, https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/aei_pr_gnb/default/table?lang=en (accessed on 5 December 2024).
[2] Eurostat (2018), Land cover overview by NUTS 2 region, https://doi.org/10.2908/lan_lcv_ovw (accessed on 5 December 2024).
[61] Eursotat (2022), Population density by NUTS 3 region, https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/demo_r_d3dens__custom_13879689/default/table?lang=en (accessed on 5 December 2024).
[12] FAO (2025), AquaStat: Hungary, https://data.apps.fao.org/aquastat/?lang=en.
[66] FCSM (2019), Sewer network operation, https://www.fcsm.hu/szolgaltatasok/szenny-es-csapadekviz-elvezetes/csatornahalozat-uzemeltetes.
[79] Government of Hungary (2023), A biológiai sokféleség megőrzésének 2030-ig szóló nemzeti stratégiája [National Strategy for Biodiversity Conservation until 2030], https://cdn.kormany.hu/uploads/sheets/1/14/141/14141a7031c32aa7f9338edf332e811.pdf (accessed on 12 March 2025).
[76] Green Policy Center (2024), Hungary’s Second Climate Adaptation Progress Report - greenpolicycenter.com, https://www.greenpolicycenter.com/2024/12/02/magyarorszag-masodik-klimaalkalmazkodasi-elorehaladasi-jelentese/ (accessed on 31 October 2025).
[43] HITA (2013), The Hungarian Water and Sanitation Industry in the 21st century, https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=&ved=2ahUKEwjYyOi0jNiNAxWQBfsDHeVLOfgQFnoECAoQAQ&url=https%3A%2F%2Fwww.awex-export.be%2Ffiles%2Flibrary%2FInfos-sectorielles%2FPECO%2F2017%2FHONGRIE%2FHungarian-Water-and-Sanitation-Industry-OK.
[25] Humphries, M. et al. (2011), “Water chemistry and effect of evapotranspiration on chemical sedimentation on the Mkuze River floodplain, South Africa”, Journal of Arid Environments, Vol. 75/6, pp. 555-565, https://doi.org/10.1016/j.jaridenv.2011.01.013.
[6] HUN-REN (2024), National Water Altlas, https://www.nemzetiatlasz.hu/MNA/MNA_2_6_atdolg.pdf.
[4] ICPDR (2025), Countries of the Danube River Basin, https://www.icpdr.org/sites/default/files/nodes/documents/icpdr_facts_figures.pdf.
[49] IEA (2025), Hungary Country Profile, https://www.iea.org/countries/hungary/energy-mix.
[41] Istvánovics, V. et al. (2022), “Record‐setting algal bloom in polymictic Lake Balaton (Hungary): A synergistic impact of climate change and (mis)management”, Freshwater Biology, Vol. 67/6, pp. 1091-1106, https://doi.org/10.1111/fwb.13903.
[63] KSH (2025), 15.1.1.1. Main data on environment and communal services, https://www.ksh.hu/stadat_files/kor/hu/kor0001.html (accessed on 15 January 2026).
[65] KSH (2025), 15.1.1.42. Settlements with a public sewerage network and connected dwellings, https://www.ksh.hu/stadat_files/kor/en/kor0042.html (accessed on 16 January 2026).
[30] KSH (2025), Areas affected by drought, https://www.ksh.hu/stadat_files/kor/hu/kor0039.html (accessed on 8 December 2025).
[62] KSH (2025), Settlements and dwellings with public water supply, https://www.ksh.hu/stadat_files/kor/en/kor0041.html (accessed on 16 January 2026).
[22] KSH (2025), Weather data for Hungary and Budapest, https://www.ksh.hu/stadat_files/kor/hu/kor0037.html (accessed on 12 September 2025).
[56] KSH (2023), Area exposed to drought, https://www.ksh.hu/stadat_files/kor/en/kor0039.html (accessed on 5 December 2024).
[51] KSH (2023), Irrigation, https://www.ksh.hu/stadat_files/mez/en/mez0118.html (accessed on 5 December 2024).
[72] KSH (2023), Municipal sewerage [thousand m³], https://www.ksh.hu/stadat_files/kor/en/kor0026.html (accessed on 5 December 2024).
[73] KSH (2023), Municipal waste water treatment [thousand m³], https://www.ksh.hu/stadat_files/kor/en/kor0027.html (accessed on 5 December 2024).
[53] KSH (2022), Production of main arable crops [tonnes], https://www.ksh.hu/stadat_files/mez/en/mez0015.html (accessed on 5 December 2024).
[69] Martins, R. et al. (2023), “Water affordability across and within European countries: a microdata analysis”, Utilities Policy, Vol. 83, p. 101609, https://doi.org/10.1016/j.jup.2023.101609.
[32] Mezősi, G. et al. (2014), “Climate Change Impacts on Environmental Hazards on the Great Hungarian Plain, Carpathian Basin”, International Journal of Disaster Risk Science, Vol. 5/2, pp. 136-146, https://doi.org/10.1007/s13753-014-0016-3.
[77] Ministry of Agriculture (2021), Országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti területek [Natural areas of national importance protected by specific legislation], https://termeszetvedelem.hu/orszagos-jelentosegu-egyedi-jogszaballyal-vedett-termeszeti-teruletek/.
[64] MTA (2018), Hungarian Water Research Programme: challenges and research tasks, https://mta.hu/data/dokumentumok/Viztudomanyi%20Program/Hungarian%20Water%20Research%20Programme%20Challenges%20and%20Resesarch%20Tasks%202019.pdf.
[39] Nagy-Kovács, Z. et al. (2018), “Operational Strategies and Adaptation of RBF Well Construction to Cope with Climate Change Effects at Budapest, Hungary”, Water, Vol. 10/12, p. 1751, https://doi.org/10.3390/w10121751.
[27] Novaky, B. and G. Balint (2013), “Shifts and Modification of the Hydrological Regime Under Climate Change in Hungary”, in Climate Change - Realities, Impacts Over Ice Cap, Sea Level and Risks, InTech, https://doi.org/10.5772/54768.
[8] OECD (2025), Environment at a Glance Indicators, OECD Publishing, Paris, https://doi.org/10.1787/ac4b8b89-en.
[34] OECD (2025), Exposure to river flooding, https://data-explorer.oecd.org/vis?fs[0]=Topic%2C1%7CEnvironment%20and%20climate%20change%23ENV%23%7CAir%20and%20climate%23ENV_AC%23&fs[1]=Measure%2C0%7CPopulation%20exposure%20to%20river%20flooding%23RF_POP_EXP%23&pg=0&fc=Measure&snb=1&vw=tb&df[ds]=dsDis.
[29] OECD (2025), Global Drought Outlook: Trends, Impacts and Policies to Adapt to a Drier World, OECD Publishing, Paris, https://doi.org/10.1787/d492583a-en.
[75] OECD (2025), “Land resources: Land cover change in countries and regions”, OECD Environment Statistics (database), https://doi.org/10.1787/3bce4397-en (accessed on 31 October 2025).
[21] OECD (2025), Local Data Portal - Climate Monitor, https://localdataportal.oecd.org/profile.html?latitude=47.4764&longitude=19.1437&zoom=8.0000&view=climate&geolevel=TL2&code=HU11&topic=climateMitigation&subtopic=waste&indicator=GHG_TOTAL_GR_1990_2023.
[31] OECD (2025), Local Data Potal, https://localdataportal.oecd.org/profile.html?geolevel=TL2&code=HU33&view=climate&topic=climateAdaptation&indicator=GHG_TOTAL_GR_1990_2023&latitude=46.5711&longitude=20.0967&zoom=8.0000&subtopic=wetDry.
[59] OECD (2025), OECD Data Explorer: Demography statistics - Regions (for ’Developer API’), https://data-explorer.oecd.org/vis?lc=en&pg=0&snb=51&tm=population&vw=tb&df%5bds%5d=dsDisseminateFinalDMZ&df%5bid%5d=DSD_REG_DEMO%40DF_DEMO&df%5bag%5d=OECD.CFE.EDS&df%5bvs%5d=2.0&dq=A.TL2.HUN%2BHU11%2BHU12%2BHU21%2BHU22%2BHU23%2BHU31%2BHU32%2BHU33..POP%2B.
[45] OECD (2025), OECD Data Explorer: Regions GDP, https://data-explorer.oecd.org/vis?fs[0]=Topic%2C1%7CRegional%252C%20rural%20and%20urban%20development%23GEO%23%7CRegions%23GEO_REG%23&fs[1]=Topic%2C2%7CRegional%252C%20rural%20and%20urban%20development%23GEO%23%7CRegions%23GEO_REG%23%7CRegional%20economy.
[47] OECD (2025), Productivity levels, https://data-explorer.oecd.org/vis?fs%5b0%5d=Topic%2C1%7CEconomy%23ECO%23%7CProductivity%23ECO_PRO%23&pg=0&fc=Topic&bp=true&snb=6&vw=tb&df%5bds%5d=dsDisseminateFinalDMZ&df%5bid%5d=DSD_PDB%40DF_PDB_LV&df%5bag%5d=OECD.SDD.TPS&df%5bvs%5d=1.0&dq=AUS%2BAUT%2BB.
[37] OECD (2020), Financing Water Supply, Sanitation and Flood Protection: Challenges in EU Member States and Policy Options, OECD Studies on Water, OECD Publishing, Paris, https://doi.org/10.1787/6893cdac-en.
[18] OECD (2013), Water Security for Better Lives, OECD Studies on Water, OECD Publishing, Paris, https://doi.org/10.1787/9789264202405-en.
[81] OECD/European Commission (2020), Cities in the World: A New Perspective on Urbanisation, OECD Urban Studies, OECD Publishing, Paris, https://doi.org/10.1787/d0efcbda-en.
[57] OVF (2025), Abstraction and return data per NACE sector.
[1] OVF (2022), Magyarország 2021. évi vízgyűjtő-gazdálkodási terve [River Basin Management Plan of Hungary], https://vizeink.hu/vgt/#page=1.
[10] OVF (2022), Magyarország 2021. évi vízgyűjtő-gazdálkodási terve [River Basin Management Plan of Hungary], 5_1 Annex, General Directorate of Water Management, https://vizeink.hu/wp-content/uploads/2022/10/VGT3/mellekletek/5_1_melleklet_Vizhasznalatok_bemutatasa.pdf.
[36] OVF (2021), Magyarország 2021. évi Árvízkockázat-kezelési terve [Flood Risk Management Plan of Hungary - 2021], https://vizeink.hu/wp-content/uploads/2022/10/akk/Arvizkockazat-kezelesi_terv.pdf.
[20] Pongrácz, R. (2011), “ANALYSIS OF PROJECTED CLIMATE CHANGE FOR HUNGARY USING ENSEMBLES SIMULATIONS”, Applied Ecology and Environmental Research, Vol. 9/4, pp. 387-398, https://doi.org/10.15666/aeer/0904_387398.
[78] Protected Planet (2020), Report 2020: Tracking progress towards global targets for protected and conserved areas, https://protectedplanetreport2020.protectedplanet.net/.
[50] Reuters (2024), Hungary to allow nuclear plant to exceed Danube water temperature limit, https://www.reuters.com/business/energy/hungary-allow-nuclear-plant-exceed-danube-water-temperature-limit-2024-07-27/.
[38] Rudd, H. et al. (2023), “Vulnerability of wells in unconfined and confined aquifers to modern contamination from flood events”, Science of The Total Environment, Vol. 901, p. 165729, https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2023.165729.
[70] State Audit Office (2024), Nemzeti Vízstratégia megvalósítására hozott intézkedések ellenőrzése [Monitoring of measures taken to implement the National Water Strategy], https://www.asz.hu/dokumentumok/24004.pdf.
[46] TEIR (2025), National Regional Development and Spatial Planning Information System, https://www.oeny.hu/oeny/teir/#/ (accessed on 5 December 2024).
[15] Water Europe (2024), Ecological status in surface waters, https://water.europa.eu/freshwater/europe-freshwater/water-framework-directive/ecological-status-of-surface-water.
[58] World Bank (2022), Population, total - Hungary, https://data.worldbank.org/indicator/SP.POP.TOTL?locations=HU (accessed on 12 January 2022).
[35] WRI (2025), Riverine flood damage in Hungary, https://www.wri.org/applications/aqueduct/floods/#/risk?p=eyJjb21tb24iOnsiZ2VvZ3VuaXRfdW5pcXVlX25hbWUiOiJIdW5nYXJ5Iiwic2NlbmFyaW8iOiJidXNpbmVzcyBhcyB1c3VhbCJ9LCJoYXphcmQiOnsieWVhciI6IjIwMTAuMCIsImZsb29kIjoiaW51bnJpdmVyIiwic2NlbmFyaW8iOiJyY3A4cDUiLCJwcm9qZ.
[28] WRI (2024), Aqueduct Country Rankings, https://www.wri.org/applications/aqueduct/country-rankings/ (accessed on 5 December 2024).
← 1. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által kidolgozott vízkitermelési index plusz (WEI+) a negyedéves vízfogyasztást a megújuló édesvízkészletek százalékában méri folyóvízgyűjtők vagy részvízgyűjtők szintjén (EEA, 2025[7]).
← 2. A talajnedvesség kulcsfontosságú szerepet játszik a szárazföld és a légkör közötti vízkicserélődés szabályozásában. Az alacsony talajnedvesség csökkenti a növények transpirációját, csökkenti a vízpára áramlását és fokozza a szárazságot, ami viszont csökkenti a víz rendelkezésre állását.
← 3. A kis vízellátó rendszerek azok, amelyek napi 5000 főnél kevesebb embert vagy 1000 m3-nél kevesebb vizet szolgáltatnak. Magyarországon ezek körülbelül 4 millió ember vízellátását biztosítják.
← 4. Ahol a 2022-es adatok hiányoztak, a legfrissebb rendelkezésre álló év adatai kerültek felhasználásra.
← 5. Magyarországon a mezőgazdasági vizet öntözésre, halgazdálkodásra és rizstermesztésre használják.
← 6. A városok szorosan összefüggő helyi egységek halmaza, amelyek mindegyike 500 fő/km2-nél nagyobb népsűrűséggel rendelkezik, és összesen legalább 50 000 lakosuk van (OECD/European Commission, 2020[81]). A kisvárosok és elővárosok olyan szorosan kapcsolódó helyi egységek összességét jelentik, amelyek nem tartoznak városi területhez, népsűrűségük meghaladja a 100 fő/km2-t, és össznépességük legalább 50 000 fő. A vidéki területek olyan szorosan kapcsolódó helyi egységek összessége, amelyek nem tartoznak városi területhez, kisvárosi vagy elővárosi területhez.
← 7. A hivatalos nemzeti statisztikák szerint 2023-ban Magyarországon az éves háztartási vízfogyasztás átlagosan 37,6 liter volt fejenként (KSH, 2025[63]).
← 8. A faborítottság (amely egy adott területen található fák jelenlétét jelenti, függetlenül azok ökológiai összetételétől vagy kezelési rendszerétől) nem feltétlenül egyenlő a természetes erdőborítással. Nevezetesen, az ültetett monokultúrák a vegyes fajú erdőkhöz képest korlátozottabb biodiverzitást és ökoszisztéma-szolgáltatásokat (beleértve a vízmegtartást) nyújthatnak.
← 9. A nemzeti jelentőségű természeti területeket az 1996. évi természetvédelmi törvény szabályozza, míg a Natura 2000 területeket az EU-szintű természetvédelmi területekről szóló 2004. évi 275. sz. (X. 8.) rendelet szabályozza.