Az éghajlatváltozás hatásai legegyértelműbben a vízrendszerekben mutatkoznak meg, hiszen a becslések szerint természeti katasztrófáknak és az éghajlatváltozás hatásainak 90%-a a vízzel kapcsolatos. Nincs olyan ország, amelyet ne érintene az árvizek és aszályok megnövekedett gyakorisága és intenzitása. Magyarország vízkészleteire egyre nagyobb terhelés éri – az árvízveszélynek való fokozódó mértékű kitettségtől az egyre gyakrabban bekövetkező és egyre intenzívebb aszályokig bezárólag. Ez a jelentés arra nézve ad ütemtervet, hogy e kihívások hogyan kezelhetők eredményesebb vízügyi kormányzással.
A jelentés része annak a vízügyi kormányzási OECD-programnak, amely az OECD Regionális Fejlesztési Politikai Bizottságának 2025–2026-os munkaprogramját és költségvetését támasztja alá. A jelentést az OECD dolgozta ki a magyar Energiaügyi Minisztériummal, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériummal, valamint a közszféra, magán- és nonprofit ágazatban működő több mint 100 érdekelt féllel folytatott kiterjedt politikai párbeszéd eredményeként. A jelentés a magyarországi vízkészletek állapotát elemzi az éghajlatváltozás, továbbá a gazdasági, társadalmi és környezeti tényezők kontextusában. Áttekinti a magyarországi víz- és éghajlatpolitika intézményi kereteit, majd ebből kiindulva azonosítja a kormányzati igazgatás kapcsán megmutatkozó azon kritikus fontosságú hiányosságokat, amelyek akadályozzák az éghajlathoz való alkalmazkodást szolgáló intézkedéseket, továbbá konkrét ajánlásokat fogalmaz meg a magyarországi államigazgatás minden egyes szintjére.
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló vízgazdálkodás Magyarországon az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást segítő stratégiák és a vízügyi kormányzati keretek között vázol fel explicit kapcsolódási pontokat. A dokumentum a Vízügyi OECD-tanulmányok sorozat része, amely a vízügyi kihívásokat különböző témák alapján és különböző területi kontextusokban vizsgálja: a nemzeti szakpolitika párbeszéd szempontjából tárgyalta Brazília (2015, 2017 és 2022), Peru (2021), Argentína (2019), Jordánia (2015), Tunézia (2015), Hollandia (2014) és Mexikó (2013) esetében, helyi szinten végzett mélyreható elemzéseket például Fokváros (2021) esetében, valamint makroregionális tanulmányokat állított össze Latin-Amerikáról (2025 és 2012), Ázsia csendes-óceáni térségéről (2021), afrikai városokról (2021) és OECD-országokról (2011).
A munkát az Európai Unió finanszírozta a Technikai Támogatási Eszközzel, és az OECD hajtotta végre az Európai Bizottság reform és beruházási munkacsoportjával (REFORM) együttműködésben.